Mindenki röhög, hogy jó, egymás között mondhatod, de nyilvánosan? Telt, testes, esetleg pufók – a duci ugye kiment a divatból, ez is ápdét Norbi érdeme –, node dagadt?! Az olyan, mintha azt mondanám, kövér, hájas, hájpacni, disznó, bálna meg egy sor politikailag inkorrekt jelző, és hát annak nincs helye a mai világban. Őszinte leszek, mindezt leszarom.

Kövér vagyok, dagadt, egy szőkeparókás pacahal, piros körmökkel, fekete ruhában, bánatos kék szemmel. Ez vagyok, legalábbis most.

Változni akarok. Nem holnap, nem tegnapelőtt, most, lassan, lépésről lépésre. Elegem van abból, hogy dagadtan élek a világ ellen, a cél, hogy emberként – akár nőként – a világban, és ennyi.

A blogon azokat a témákat járom körbe, amelyekről nem nagyon látok cikkeket, pedig fontosak volnának. Hogy bizonyos mértékű elhízás lelki eredetű, hogy mennyire káros a kövérséghez kötődő társadalmi hozzáállás, nyelvhasználat, hogy mennyire nehéz is elkezdeni a fogyást, és miért is egy mentál-gátfutás az egész mizéria.

A történetek közt saját élményekről olvashatsz, saját gondolatok, megélések, szubjektív tapasztalatokon nyugvó következtetések sorakoznak majd hétről hétre. Ha azért olvasod, mert hasonlókkal küzdesz, bízom benne, hogy lesz mit magaddal vinned. Ha azért olvasod, mert érdekel, hogy miről nem beszélnek a fogyi-márkák kommunikációs szakemberei és a nagyszerű életmód-tanácsadó cikkek, akkor lesz itt neked újdonság dögivel. Ha pedig azért jössz ide, hogy megalázz és bánts, amiért matematikailag három ember is kitelne belőlem, van egy szomorú hírem: nem fogsz tudni olyan gonoszat vagy rombolót mondani, amit már nem mondtam el magamról magamnak.

A célom nagyon nem egyszerű, és nem is egy ugrásra van a jelenlegi énemtől. Szorongás nélkül felszállni egy buszra, és megállni a csuklóban. Lehuppanni egy barátnőm mellé a kanapéra, anélkül, hogy megijednék, nem férek mellé. Nyáron nem hosszúnadrágban és hosszúujjúban járni a rizsfőzővé forrósodott városban. Fenntartások nélkül hinni a kedves szavaknak, és lelkesedni azért, aki mondja azokat.

A blog ennek a folyamatnak a krónikája, krónikára cseppet sem emlékeztető stílusban. Az NLC közösségében indult, itt folytatódik, ki tudja, meddig és mivé nőheti ki magát.

Ha van javaslatod, hogy miről kéne szót ejteni, mivel kapcsolatban lenne érdekes egy kövér-álláspontot elolvasni, ne kímélj!